A majmok asszociációs képességei a beszélni még nem tudó gyermekekéhez hasonló módon működik. A Max Planck Intézet tudósai a Nature tudományos folyóirat legutóbbi számában jelentették meg tanulmányukat majmokon végzett megfigyeléseikről, amiben arra következtetnek, hogy az emberek nyelvi képessége a majom őseink asszociációs képességeiből fejlődhetett ki. Pontosabban a majmok kommunikációjában is létező hangjelek és mimika szabályszerű összefüggéseiből. A majmok a fajtájukhoz tartozó társaik arckifejezését kapcsolatba hozzák bizonyos hangokkal, amelyek bizonyos érzéseket, információkat közölnek.
A német kutatók megállapították, hogy nemcsak az emberek, hanem a majmok is képesek leolvasni fajtársaik arckifejezését, amelyek alapvetően kommunikációs célokat szolgálnak.
A tudósok azt vizsgálták rhesus majmokkal folytatott kísérleteik során, hogy az állatok képesek-e egymással összefüggően értelmezni arckifejezéseket és hangokat. A kísérlet alatt a majmokat két képernyő elé ültették, amelyeken két néma videó felvétel volt látható. A képsorokon egy majom bizonyos hangot adott, pl. egy barátságosan búgó hangot,, míg a másik felvételen aggódva kiáltott – a két hangjelzéshez jól megkülönböztethető mimika párosult. A kutatók a vetítések alatt a két hangelvétel közül mindig csak az egyiket játszották be a kísérleten résztvevő majmoknak, és eközben megfigyelték, hogy azok melyik képernyőre figyelnek.
Megállapították, hogy a majmok a leggyakrabban arra a képre figyeltek, amelyik az éppen bejátszott hanggal megegyező mimika volt látható. A megfelelő képrnyőre mindig gyakrabban és hosszabb ideig összpontosítottak, mint arra, amelynek a bejátszott hang nem felelt meg. A Max Planck Intézet kutatói cikkükben hangsúlyozzák, hogy a most a rhesus majmoknál megfigyelt asszociációs képességek az embernél a beszéd megértéséhez szükségesek.
Korábban már kisgyerekekkel végzett hasonló kísérleteknél a beszélni még nem tudó gyerekek is a most megfigyelt majmokéhoz hasonló magatartást tanúsítottak.
A mimika helyes értelmezésnek képessége ilyenformán bizonyosan előfeltétele a beszéd megértésének és az evolúció során valószínűleg megelőzi a beszéd kialakulását, állapították meg a Max-Planck Biológiai-kibernetikai Intézet kutatói a Nature-ben megjelentetett tanulmányuk konklúziójaként.
Vélemény, hozzászólás?